Kommentekben kérem a tippeket, hogy mi az a szolgáltatás, ami jelenleg is működik hazánkban, és az alábbiak mindegyike igaz rá.

A helyes tippelők nyereményéről később egyeztetünk majd.

:)

Szóval a leírás:

Tehát a kérdésem: Milyen szolgáltatás képes így működni Magyarországon, 2011-ben?

A közösségi mánia a neten, illetve az új technológiák remek alapot adnak arra, hogy azok, akik egy-egy szakmai területet már elfoglaltak (guruk, ahogy Wolf Gábortól tudjuk), annak folyamatosan vezető-megmondóemberei maradjanak.

Nem kell(ene) mást tenni, mint a szakterület érdeklődőit, a követőket összefogni, és az ő közösségüket okosan használni.

Elég nekik felvetni az izgalmas témát, vagy kérdést, aztán csak hagyni őket vitázni. És a végén elég összefoglalni a véleményeket, megkeresni a közös dolgokat, az egyetértéseket, ezeket az álláspontokat és nézeteket fixre venni, de mellé lehet állítani a sarkos de jól alátámasztott véleményeket, mint lehetséges alternatívákat.

Ezzel a módszerrel könnyen lehet folyamatosan a legokosabbnak maradni.

:)

Csinálja ezt így valaki itthon? Vagy egy-egy szakterületnek nincs elég bázisa, vagy aminek meg volna, annak már nincs megkérdőjelezhetetlen guruja ?

Már twitteren megköszöntem a szervezőknek a tegnap délutánt. Jól éreztük magunkat, tetszett, ha tehetem, a következőre is elmegyek.

A rendezvényről, mint nyújtott szolgáltatásról:

A jelentkezés és annak visszaigazolása teljesen rendben volt.

(Facebookos esemény, mail-ben elköldött jelentkezés, válasz elfogadható időn belül)

A helyszín magközelíthetősége jó volt, bár a Merlint nem ismerőknek gondot jelenthetett a belső udvaron megtalálni a bejáratot, illetve az épületet (ráadásul valami elkerített rész is van pont középen, ami zavarhatott.

Az épületbe lépve már nyilvánvalóvá vált, hogy jó helyen vagyunk, vetített logók a falakon, kisebb sor egy asztal előtt. Mivel pontosan érkeztem és ezzel nem voltam egyedül, így várnunk kellett a bejutásra. Korábban érkezők beszámolójában szerepel, hogy a regisztrációnál kapott jelvény volt az "igazolás" a helyen, hogy "jár" a ruhatár (és később odabent innivaló is). Szerencsére ezt a szervezők (akikről nem tudom, hogy a Telenor csapata, vagy a helyszín emberi voltak) felismerhették, mert egy sokkal kényelmesebb, logikusabb sorrendben szolgáltak ki bennünket.

Előbb leadtuk a kabátunkat, majd ahogyan a sor haladt, eljutottunk a kis asztalkához, ahol a regisztráció folyt. Kicsit csodálkoztam, hogy miért halad a sor ennyire lassan. Türelmesen álldogáltunk, de közben már lehallatszott a megnyitó beszéd, elkezdődött az első előadás, tehát éreztük, hogy "elkéstünk", hogy valamiről éppen "lemaradunk".

Mikor sorra kerültem a csinos, fiatal hölgynél, kérte a nevemet, bemondtam, amit egy laptopból ellenőrzött. Mivel rögtön megtalált, indultam is nagy sietve a lépcsőn felfelé, de utánam szólt, hogy adjak meg egy mailcímet. Ezt nem értettem, hiszen a jelentkezés és annak visszaigazolása mailben történt. Azért gyorsan megadtam ugyanazt.

Mikor bejutottunk, már az első előadás ment, amit hallgattak a népek. Szemmel láthatóan sokan érkeztek már a "program" kezdete után, mert az ilyenkor szokásos viselkedés itt is tetten érhető volt. Ott állt meg sok ember, ahol a lépcső tetején a térbe megérkezett (ilyenkor ösztönösen megpróbál az ember nem zavarni, nem észrevevődni).

A helyszín berendezése, a kiszolgálásban résztvevők teljesen rendben voltak, ezeket nem részletezem. Profi tervezés, sikeres kivitelezés.

Mivel ez a második alkalom az elsőhöz képest lényegesen nagyobb közönséget hozott össze, természetes, hogy kialakult egy olyan társasági esemény, ami a szervezett program mellett, annak apropóját kihasználva jött létre. Ez teljesen jó. Nem tudom, hogy a szervezők részéről ez egy tudatos kezdeményezés volt-e, vagy csak így alakult, de mindegy is. A fontos, hogy jól sikerült. Szerintem érdemes lenne erre felé vinni tovább a sorozatot.

Végezetül még egy dolog van, ami az én, szubjektív véleményem, de mivel én is ügyfél voltam itt, ezért ez is hozzátartozik az ügyfélélményhez:

Egyre-másra láthatjuk, hogy a cégek próbálkoznak. Vannak ebben sikeresek, és kevésbé azok. Vannak olyanok, ahol látszik, hogy minimális az anyagi ráfordítás, de látszanak olyanok is, ahol nyilvánvaló, hogy a cég komoly pénzeket költ el erre.
Vannak, ahol nyilvánvaló a céljuk, de vannak olyanok is, ahol nehezen látszik, hogy vajon mi a csudát akarnak az adott vállalkozásnak.

Te miért kezdtél, vagy kezdesz közösségépítésbe?

A válasz legtöbbször az, hogy ez egy korszerű, viszonylag költséghatékony reklám, amit ráadásul muszáj csinálni ("lemarad, akik kimarad"), meg különben is olyan trendi.

Aki ilyet akar csinálni, de nem elég ez a érvelés a főnök, vagy a tulajdonos felé, annak had segítsek pár további indokkal:

Mit nyerhetsz egy jó közösséggel?

És mindezt onnantól kezdve gyakorlatilag ingyen..., ha a közösség kialakult!